Rekordot döntött a német vállalati csődök száma
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
„A politikának ügyelnie kell arra, hogy valóban szakemberek érkezzenek az országba, és ne képzetlenek”, ezért szigorú jogszabályt kell kidolgozni – mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség vezetője.
Szigorú törvényt kell alkotni Németországban az Európai Unión (EU-) kívülről érkező munkavállalók bevándorlásáról, hogy csak a képzett munkaerő áramoljék be az országba – hangsúlyozta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Detlef Scheele a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a munkanélküliséget nem lehet teljes mértékben felszámolni, a többi között azért, mert mindig lesznek vállalatok, amelyek csődbe mennek és dolgozóik átmenetileg állás nélkül maradnak, azonban a teljes foglalkoztatottság, vagyis a 3 százalék alatti munkanélküliségi ráta megvalósítható Németországban. A BA legutóbbi, áprilisi jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékos, 0,2 százalékponttal mérséklődött márciushoz képest, a regisztrált munkanélküliek száma pedig 74 ezer fővel 2,384 millióra csökkent a 82 millió lakosú országban.
A munkanélküliek számával kapcsolatban Detlef Scheele elmondta, hogy a hivatal most az úgynevezett hosszú távú munkanélküliek – a legkevesebb 12 hónapja állás nélkül lévők – számának csökkentésére összepontosít. A közkeletű vélekedéssel szemben ezeknek az embereknek a legnagyobb része megtalálhatja a helyét a munkaerőpiacon, a 850 ezer fő közül csupán 100-200 ezren vannak, akiket életkoruk, egészségi állapotuk vagy képzettségük miatt nem lehet elhelyezni -–mondta.
Kiemelte, hogy a vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére hosszabb távon évi 400 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak, és ezt nem lehet fedezni az EU-s társállamokból érkező bevándorlás révén. Ezért mindenképpen meg kell alkotni egy törvényt az EU-n kívülről származó munkavállalók bevándorlásáról. Azonban „a politikának ügyelnie kell arra, hogy valóban szakemberek érkezzenek az országba, és ne képzetlenek”, ezért szigorú jogszabályt kell kidolgozni – mondta a BA vezetője.
A szabályozásnak tartalmaznia kell azt, hogy csak olyan emberek jöhetnek, akik tanultak külföldön németül, és tudásukat nyelvvizsgával bizonyítják, és a képzettségüket tanúsító okleveleiket is a Németországba költözés előtt kell honosítaniuk. További fontos feltétel, hogy a bevándorlók rendelkezzenek kötelező érvényű állásajánlattal egy német cégtől arról – mondta Detlev Scheele. Kiemelte, hogy ellenzi a pontrendszer alapú szabályozást, amelynek révén konkrét állásajánlat nélkül is ki lehet adni a munkavállalási engedélyt. Mint mondta, az olyan klasszikus bevándorlási célpontok, mint Kanada és Ausztrália is egyre inkább azt a megoldást alkalmazzák, hogy a jelentkezőknek a munkavállalási engedély megszerzéséhez bizonyítaniuk kell, hogy lesz állásuk az adott országban.
A német kormánypártok koalíciós szerződése szerint a 2021-ig tartó ciklusban kidolgoznak egy törvényt az EU-n kívüli képzett munkavállalók bevándorlásáról. Angela Merkel kancellár a héten egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az ügy – amely teljes mértékben független a menekültügyi rendszertől – sürgős, és a jogszabály várhatóan a ciklus első felében elkészül.
(MTI)